Kezdjük egy (54 cm-es) aprósággal: június 20-án 12 óra 53 perckor a Schöpf-Mérei Kórházban megszületett első gyermekem, Eszter! Az év második felében emiatt érthető módon drasztikusan lecsökkent az utazásaink és mozilátogatásaink száma, de Eszter pótolja a "veszteséget". Csodálatos érzés látni, ahogy növekszik; ahogyan hiszem, hogy csodás lesz majd megpróbálni irányítani a fejlődését, nevelni a kibontakozó embert.

My trips in 2003

Bruck an der Leitha (26 September)

A very brief visit to a charming Austrian town not far from the Hungarian border. (In fact Bruck was the border town between the two countries until 1919) Bruck features a nice old town surrounded by some medieval wall remains and a Baroque church on the main square.

Helsinki (22-24 September)

I had again two free evenings in Helsinki. In the first I went to play snooker with my friends to Corona Bar. On the second I had more time and I managed not only to visit Péter Török's photo exhibition at the Hungarian Cultural Centre but later I also went to a cinema (first time after my daugther's birth in June): although I originally wanted to see Sibelius, I missed the screening with English subtitles and decided to go for the otherwise much less interesting Pirates of the Caribbean instead.

Helsinki (28-30 April)

I have been to Helsinki quite a few times since 1999, but my recent visits were so short that I had no free time. This occasion was different, I had two free afternoons. In the first one I planned to visit Suomenlinna (and taste the delicious beer at Suomenlinna Panimo), but abandoned it due to the bad weather so I only did some compulsory shopping and met some friends. In the second aftrenoon I went to see the Slovakia vs. Germany match of the Ice Hockey World Championship at Hartwall Arena. I enjoyed a good game together with about 7500 spectators, mostly Finns, Germans and Slovaks. The Slovaks won 3-1.

Eger (28-31 March 2003)

A short trip to the pleasant north-eastern city of Hungary. Eger was founded by our first king about 1000 years ago and played an important role as a fortress during the Turkish period in the XVI. and XVII. centuries. The story (perhaps the most popular Hungarian novel) of its heroic defence in the siege of 1552 is part of the national legendary and has been even filmed in the 60s. Today, the Baroque town centre, the ruins of the famous fortress with its museums and the famous local wines attract tourists into this charming city. Finally, some notes on accomodation: Korona Hotel is a a fairly new private hotel, fairly cheap and fairly pleasant. They also feature a small wine museum (a former wine cellar) where you can taste a selection of rather good wines. I particularly liked Vincze Béla's 1999 Cabernet Sauvignon, and I was not particularly happy that the hotel's wine shop was closed during the weekend, thus I could not buy a bottle of the wines just tasted. A few more minor mistakes (like expired beer bottles in the minibar of the sauna, telling about the tourism tax only when checking out, misplaced sauna reservation, etc.) prevent me from being 100% percent satisfied, but again the place still belongs to the recomended category.

Rome (23-26 March 2003)

Short trip to Rome with brief but tiring sight-seeing walks in my free time. Of course I had to skip many of the essential sights and museums, but after throwing a coin over my left shoulder into Trevi Fountain, I can be reasonably sure to return one day... ;-) Until then, here is a list of architectural highlights I did visit this time and particularly liked:

• Colosseum,
• Pantheon,
• Forum Romanum,
• Saint Angelo's Castle,
• St Peter's Basilica.

Utibeszámolók (2003)

Bruck an der Leitha (szeptember 26)

Villámlátogatás Ausztriában, a történelmi határ mentén fekvő Bruck városában. Kedves óváros, helyenként középkori falmaradványok, barokk templom a főtéren, tipikus kelet-ausztriai idill.

Helsinki (szeptember 22-24)

Ezúttal is sikerült két szabad délutánt/estét Helsinkiben töltenem. Az első este a Corona bárba mentünk a barátaimmal billiárdozni. A második este először Török Peti fotokiállítását néztem meg a Magyar Kulturális Központban, azután pedig moziba mentem (három hónap óta először): bár eredetileg a Sibelius című finn filmre fentem a fogam, sajna a feliratos verziót egy masik moziban vetítették így végül jobb híján Karib tenger kalózait néztem meg.

Helsinki (április 28-30)

Többször is jártam Helsinkiben az utóbbi időben, de legtöbbször olyan rövid időre, hogy szinte semmilyen szabadidőm nem volt. Ezúttal másképp alakult, két szabad délutánom is volt. Az elsőn (29-én) eredetileg úgy terveztem, kilátogatok Suomenlinnára (és megkóstolom a Suomenlinna Panimo finom, helyben főzött sörét is), ez a rossz idő (6 fok, felhők, szél, szemerkélő eső) miatt elmaradt. Talán legközelebb... A második délután viszont ragaszkodtam terveimhez és világbajnoki hokimeccset (Szlovákia-Németország) néztem meg a Hartwall Arénában, 7500, főként finn, német és szlovák nézővel együtt, remek hangulatban. A szlovákok nyertek 3-1-re.

Eger (március 28-31)

Hosszú hétvége Egerben, könnyed sétákkal a kora tavaszi napsütésben. Kihagyhatatlan a vár és a vármúzeum, a Gárdonyi-ház, a kilátás a minaretből, és persze egy alapos séta a belvárosban. A szállásunk a Korona Hotel volt, egy kellemes magánszálloda, kedves személyzettel, elfogadható árakkal és elfogadható, de messze nem tökéletes színvonallal. A kifogásaim olyasmikre vonatkoznak, hogy pl. az idegenforgalmi adóról csak a számla kiállításakor szóltak, illetve a szauna minibárjában több hónapja lejárt sört tartottak. Megjegyzem, ilyesmik minden magyar szállodában előfordulnak, a slendriánság sajnos része nemzeti karakterünknek. Na mindegy, illik kellemesebb emlékkel zárni a beszámolót: a szállodához tartozik még az István pince, ahol egy apró kiállítás mellett borkostolásra is nyílik lehetőség: az Egervintől és Vincze Béla boraiból tartanak, én az utóbbiakból kóstoltam néhányat és a '99-es Cabernet Sauvignon ízlett különösen, mindenkinek ajánlom.

Róma (március 23-26)

Három rohanós nap, rövid, intenzív városnézésekkel a kevéske szabadidőmben. Persze sok minden kimaradt így, de miután a jobb kezemmel a bal vállam fölött sikerült egy pénzérmét a Trevi kútba hajítanom, most már ugyebár biztos, hogy egy nap visszatérek és bepótolom a lemaradást... ;-) Addig is, egy rövid lista néhány nevezetességről, amit már most sikerült megnéznem:

• Colosseum,
• Pantheon,
• Forum Romanum,
• Angyalvár,
• Szent Péter Bazilika.

The 19 movies I saw in 2003

Legend:

• : Best of the crop. I usually pick 5 movies at the end of the year to receive this mark. By clicking on the icon you get to the list of the selected movies for this year.
• : Films I really recommend. I am not so much choosy, so quite a few movies receive this mark.
• : Films that you should really avoid. I am rather tolerant, so not very many movies get awarded with it.

Monsoon wedding (23 October)

A rare representant of Indian movies in Hungarian cinemas. This piece is most enjoyable: although the story is of average quality (at best), the acting and the photography is very good and the overall atmosphere of the movie is charming.

Boldog születésnapot! (15 October)

This is the latest example of a new, most welcome trend in Hungarian filmmaking: some youngsters have managed to learn how to make movies enjoyable for the general public (it more or less started with Moszkva tér and continued with Valami Amerika).

Pirates of the Caribbean: The Curse of the Black Pearl (24 September)

Popped in to Tennispalatsi during my latest Helsinki trip to see this movie: after three months without a single visit to a cinema, I would have probably enjoyed anything, so I enjoyed this piece, too. It is the usual Hollywood chewing gum: reliable visual effects, reliably dull and calculable story spiced with the nowadays fashionable cynicism, reliably correct acting. The ending is rather stupid. Considering how rarely I can get to a cinema in these days, I should be more choosy, though.

Matrix Reloaded (21 June)

The acting is quite bad (IMHO), the dialogs are dummy, the story is mediocre, but the fighing scenes and the visual effects are great, so the movie manages to sell itself, after all.

The quiet American (18 June)

Based on a very good novel, featuring very good actors and a sufficient budget to make it look real, this cannot be a bad movie. So I thought and I was right.

Parlez-moi d'amour (26 April)

Sophie Marceau tried herself as a film director. The story is based on her own life and presents the story of her divorce (with imaginary characters). As a debut, the film is rather "enjoyable": although perhaps a bit too long. Correct dircting, excellent actors, recommended.

All or nothing (18 April)

Mike Leigh's latest masterpiece! A film about people with the usual dull lives of working class people that offers no prospect. A film about people who can only survive these dull lives if they are able to find someone to love.

The musketeer (12 April)

Despite a few spectacular fighting scenes this movie is simply horrible: the screenplay is so weak that even the big names (Roth, Deneuve, Rea) fail to save this film. In fact, they would have never become big names if this was all they knew about acting...

Bánk bán (7 April)

A correctly filmed and played spectacular movie based on "the" Hungarian opera Bánk bán. A must for music-lovers and is enjoyable even for the ordinary viewer.

Frida (5 April)

A great biographic movie about Frida Kahlo, a famous Mexican surrealist female painter, played excellently by fellow Mexican Salma Hayek. Kahlo's life was influenced by two major factors, a terrible traffic accident making her basically crippled and her husband, the famous Mexican painter Diego Rivera, played by Alfred Molina (Rivera is probably best known from his unfinished mural painted for Rockefeller and destroyed because he refused to remove Lenin from the painting; the affair has been filmed on various occasions, see for instance the excellent Cradle Will Rock!). Despite two such influential factors, Kahlo managed to make its own strong impression on art. Unlike Dali's mostly decorative pictures, Kahlo's surrealist paintings convey the passions and sufferings of their creator. The movie is as excellent as Kahlo's paintings: director Julie Taymor has already proved her imagination in Titus and proves it again in Frida.

The Hours (30 March)

The Oscar winner for 2002 is indeed a good movie. Acting is perfect (especially Kidman) and so is direction and camerawork.

Kelj fel komám, ne aludjál (25 February)

Jancsó's fourth "Kapa and Pepe" story, and I am just wondering why I have missed the first three (something to change...). The film's style strongly reminds me to the frenetic Legkisebb film a legnagyobb magyarról, featuring the very same fresh, sarcastic and saucy humour, that perhaps concentrates a bit too much on gags and a bit too little on a consistent story. Even the topic is similar, the nationalistic way Hungarians see their own history. The style favours shorter movies and sometimes l'art pour l'art gags try to fill the empty minutes. At the same time Jancsó uses the traditional tools of a director in a much more professional way (not a surprise, I guess) and he also has stuff for you to think about. The result is a fresh and innovative movie. I wish I had such a fresh and open spirit at the age of 81! The music by Bëlga and Kispál és a Borz is also frenetic!

The Lord of the Rings: The Two Towers (8 February)

A well-done movie based on the great epic story. Perhaps a bit too fast paced, as even three hours is too short to give all the encyclopedic details of Tolkien's book. Still, it is definitely worth seeing!

Szentiván napja (3 February)

Enjoyable comedy about the brave new world of Hungarian media. Provides some frenetic scenes and gags, features some excellent actors, but a bit weak on dramaturgy, which is a traditional flaw of Hungarian movies.

My big fat Greek wedding (19 January)

Enjoyable lightweight comedy. Especially recommended to European nationalists.

Női logika / Zhenskaja logika (13 january)

Last year's Russian film week surprised me with an excellent satire, so I had high hopes this year to pick a similar gem. The director Urazbajev was this year's special guest with many of his movies presented, most of them comedies. Some of them were praised as "frenetic" and "legendary", so I thought his latest film would be a safe bet. The detective story features a Russian "Miss Marple" who uncvers the dark secrets of a murder. The idea could have been the basis of an excellent movie, but it turned out to be an intolerably bad film, even worse than Brazil soap operas! I suffered as long as an hour and left the cinema. Someone should do the favour and burn the copies of this movie! I got quite angry with the organisers as well: they should not have brought such a shit piece on an event that supposedly represents the best of a country.

Mies vailla menneisyyttä (11 January 2003)

Great movie from Aki Kaurismaki! A ballad from a man hit on his head, losing his memory and starting a new life in the very bottom of Helsinki's society. Two trivial messages, both made authentic by the story: first, an optimistic belief that if you work hard and are a bit lucky, then you can find your way out from the worst situations. The other message is the sympathy towards the poor and criticque towards the rich. Again, trivial these may seem, the movie presents them with power. The film otherwise features the usual strength of Kaurismäki's movies: simple, laconic dialogs spiced with deadpan humour.

Very Annie Mary (7 January 2003)

Typical English small town movie (sorry, it's Welsh, not English...) (see for instance Blow Dry, Billy Elliot or Little Voice), this time with a lovable simp girl as a main character. Acceptable, if you are in the mood.

The Abduction Club (6 January 2003)

Romantic adventure movie set in XVIII. century Ireland. Intrigue, love, wonderful Irish landscape, pretty young ladies, horse riding, fencing, everything the genre needs. The story is too predictable, but otherwise this movie offers nice entertainment.

A 19 film, amit 2003-ban láttam

Jelmagyarázat

• : A legjobbak. Év végén szoktam kiválasztani azt a 3-5 filmet, amelyek a legjobban tetszettek. Az ikonra klikkelve az ezévi listához jutsz.
• : Filmek, amelyeket igazán szerettem. Nem vagyok túl válogatós, elég könnyen adom ezt a jelet.
• : Filmek, amelyeket nagyon nem szerettem. Elég toleráns vagyok, úgyhogy ritkán szerepel ez az értékelés.

Esküvő monszun idején (október 23.)

Ritka vendég az indiai film a magyar mozikban, meg kell becsülni. Ez egy jól sikerült példány, az átlagos történetet jócskán feldobja a remek színészi játék, a remek operatőri munka és a film szeretnivaló atmoszférája.

Boldog születésnapot! (október 15.)

Egy újabb kellemes darab a fiatal magyar rendezőgeneráció közönségigényeket kiszolgáló terméséből (korábbi példák a Moszkva tér és a Valami Amerika).

A Karib-tenger kalózai (szeptember 24.)

Egy szabad helsinki este beugrottam a Tennispalatsiba. Három hónap mozielvonás után valószínűleg bármilyen filmet élveztem volna, így élveztem ezt is, annak ellenére, hogy csak egy átlagos hollywood-i rágógumimoziról van szó, bár éppenséggel nem a legrosszabbról: látványos kosztümös kalandfilm, átlagosan kiszámítható történettel, a manapság kötelező cinikus felhangokkal, átlagosan kiszámítható színészi játékkal, az átlagosnal bárgyúbb heppienddel. Mivel egy időre elmúlt a heti rendszeres mozizás ideje, hosszabb távon igényesebben kellene megválasztanom, mit nézek meg.

Matrix Reloaded (június 21.)

A dialógusok nevetségesek, a színészi játék gyenge, a sztori közepes, a film mégis élvezhető, ha valaki szereti a látványos harci jeleneteket és filmtrükköket.

A csendes amerikai (június 18.)

Jó alaptörténet (Greene jó író), jó színészek, megfelelő költségvetés, ez elegendő garanciának tűnt egy jó filmhez. Nem is csalatkoztam, tényleg jó.

Beszélj a szerelemről (április 26.)

Sophie Marceau nem csak gyönyörű és tehetséges színész, de ambíciózus is, így megpróbálkozott a filmrendezéssel is. A történet önéletrajzi ihletésű, a saját válásának történetét dolgozta fel, bár kitalált személyeket szerepeltetve. Talán egy kissé túl hosszúra nyúlt a történet, de azért így is egy rokonszenves, "élvezhető" film kerekedett ki, ami persze nem csak a rendezésnek, hanem a remek színészi játéknak is köszönhető. Főleg azoknak ajánlott, akik szeretik a magánéleti, érzelmi problémák filmes bemutatását.

Minden vagy semmi (április 18.)

Mike Leigh legújabb remeke! Csóró, lerobbant családok reménytelen életekkel, akik csak akkor tudják elviselni az életet, ha van valaki, akit szerethetnek és aki szereti őket.

A muskétás (április 12.)

Hiába látványos néhány harci jelenet, a film így is bűn rossz, amiről leginkább az elkeserítően gyenge sztori tehet. Senkit ne vezessen félre a szereplőlistán található néhány nagy név (Roth, Deneuve, Rea): erre a filmre ők se lehetnek túl büszkék...

Bánk bán (április 7.)

Az Orbán korszak másik sokat támadott "filmje", a 647 millióba kerülő operafilm talán nem nyújt igazán katartikus élményt és nem vonul be a filmtörténet klasszikusai közé, de azért szép és látványos film kerekedett belőle, érdemes megnézni. A film készítői jól megérezték, hogy mit lehet kihozni a Bánk bánból: a történetet és a zenét hűen követő, "alázatos", híres énekeseinket kiemelő és a látványra koncentráló mozi született, amit húsz év múlva is bátran müsorára tűzhetnek a tévék vagy kikölcsönözhetnek az operarajongók.

Frida (április 5.)

Csodálatos életrajzi mozi Frida Kahlo mexikói szürrealista festőnőről, a szintén mexikói Salma Hayek emlékezetes alakításában. Kahlo életének két döntő eseménye az őt nyomorékká tevő fiatalon elszenvedett buszbaleset és a találkozása későbbi férjével, Diego Riverával, a híres festővel (Rivera leginkább a befejezetlen falfestményéről híres, amelyet a Rockefeller Center előcsarnokába tervezett, de Rockefeller leromboltatta, mert Rivera nem akarta Lenint kisatirozni a képről; az esetet többszöt filmre vitték lásd pl. az itthon is bemutatott Cradle Will Rock című filmet!). Ezek az események formálták szürrealista festményeit, amelyekből - szemben Dali semleges, dekorativ képeivel - süt a szenvedély és a szenvedés. A mozi remekül közvetíti Kahlo képi világát, amelyeket néha animációs betétekben használ fel. Hiába, Julie Taymor már a Titus rendezőjeként bizonyította képzelőerejét.

The Hours (március 30.)

Az új Oscar díjas film tényleg jó, különösen a színészi játék, különösen Kidman.

Kelj fel komám, ne aludjál (február 25.)

Jancsó negyedik "Kapa és Pepe" filmje, meglepő és talán kissé szégyenletes, hogy az előző hármat nem láttam. Talán majd ezután. A film stílusa nem ismeretlen, a tavalyi szenzációs Legkisebb film a legnagyobb magyarról ugyanezt a szemtelen, polgárpukkasztó, de talán a poénok kavalkádjában kissé elvesző stílust képviseli. Még a témaválasztás is hasonló, mindkét film a magyarságtudatról és a történelemfelfogásról szól, alaposan odamondogatva a sajnos nem is olyan kevés magyarkodó nacionalistának. Jancsó filmje sötétebb, a humor feketébb és a téma súlyosabb. Jancsó filmjének javára szól, hogy a filmes eszközöket (képi világ, beállítások, stb.) profibban használja, mint fiatalabb kollégái. Ugyanakkor a stílus a rövidebb alkotásoknak kedvez, a másfél órás időtartamot érzésem szerint nem tudja teljesen kitölteni Jancsó, sok az üresjárat, az önmagáért való ökörködés. Így is mindenképp egy remek, elgondolkodtató egyéni alkotást látunk, nem mellékesen remek zenei betétekkel (a Bëlga magyar hip-hopja egyszerűen frenetikus, és persze Lovasiék sem rosszak!). Jancsó szelleme még nyolcvan körül is figyelemre méltóan friss és nyitott.

A gyűrűk ura - A két torony (február 8.)

Ezt ugyebár meg kellett nézni. Megérte, még akkor is, ha a film nem képes Tolkien világának és a történetnek minden gazdagságát visszaadni, a három órás hosszúság ellenére sem. Talán ezért is éreztem kicsit feszesnek a tempót. Így is magával ragadó, látványos , nagy történetet láttunk. Valószínűleg nem most láttam utoljára, mint ahogy az első részt is már megnéztem újra, a kezdeti fanyalgásom ellenére...

Szentiván napja (február 3.)

Nézhető komédia a magyar média szép új világáról. Néhány frenetikus alakítás (pl. Darvas Iván, Mácsai Pál) és remek jelenet (pl. reggeli interjú, kakasviadal) miatt mindenképp érdemes megnézni, de a gyengébbre sikerült forgatókönyv (a magyar filmek szokásos átka) sajna kissé lerontja a hatást.

Bazi nagy görög lagzi / My big fat Greek wedding (január 19.)

Könnyű kis komédia, remek szórakozás. Különösen ajanlott közép-európai nacionalistáknak, talán egy kis öniróniát csöpögtetne beléjük...

Női logika / Zhenskaja logika (január 13.)

Szinte soha nem fordul elő, hogy kimegyek a moziból, most megtörtént! Tavaly az orosz filmhét egy remek, Gogolt és Bulgakovot idéző szatírával lepett meg, ez a mostani film viszont bűn rossz! A rendező Urazbajev a filmhét "díszvendége" volt és korábbi filmjeit a "legendás", "frenetikus" jelzőkkel illették a beharangozó cikkek, ennek alapján választottam az egyik legújabb filmjét. A Női logika egy orosz Miss Marple nyomozásának története: a jó alapötletből remek krimit és remek szatírát lehetett volna rittyenteni. Ehelyett a Kisváros és a brazil szappanoperák amúgy siralmas szinvonalát is jócskán alulmúló TV-játékot láttunk, fantáziátlan sztorit fantáziátlan alakításokkal, sematikus jelenetekkel: könyörgök, valaki égesse el a kópiát! A szervezőkre is alaposan megorroltam (nem mintha ez bármit jelentene), mert azért ilyen ócskaságot nem szabadna bemutatni: mi sem vinnénk ki mondjuk a Barátok közt-öt egy külföldi magyar filmhétre, reprezentálni a honi kultúrát, legalábbis remélem...

A múlt nélküli ember / Mies vailla menneisyyttä (január 11.)

Csodálatos film, igazi csemege! Finnország alulnézetből. Ballada egy férfiról, akit huligánok fejbevernek, elveszti az emlékezetét és a semmiből kell újrakezdenie életét. A film két mondanivalót is tartogat nézője számára, mindkettő jellegzetesen finn. Az egyik az, hogy akármilyen alul is van valaki, kemény munkával és kis szerencsével felküzdheti magát. Ahogy a női főszereplő (az Üdvhadseregnél dolgozó levesosztó lány) mondja, itt a Földön nem számíthatunk Isten közreműködésére, így magunknak kell sorsunkat a kezünkbe venni. Ez persze lehetne egy halivúdi rágógumimozi témája is, de Kaurismaki hitelesen tudja előadni a sztorit. A másik mondanivaló pedig a többségi, gazdag társadalom kritikája és szimpátia az elesettek iránt, ami meg akár egy kommunista propaganda film is lehetne, de megint hitelessé teszi a filmen átsütő együttérzés és az előadásmód. Apropó, előadásmód: a szokásos balladai tömörségű párbeszédek, és a fanyar fapofa humor, amely már a korábbi Kaurismäki filmek jellemzője volt, itt is megtalálható.

Ízig-vérig Annie Mary / Very Annie Mary (január 7.)

Tipikus angol kisvárosi film (lásd pl. Blow Dry, Billy Elliot, Little Voice), ezúttal egy kicsit lökött főszereplővel. Nézhető.

Rabold a nőt! / The Abduction Club (2003. január 6.)

Klasszikus kosztümös kalandfilm ármánnyal, szerelemmel, lovaglással, vívással, gyönyörű ír tájakkal és csinos, cserfes leányzókkal. A szerelem természetesen győz, a gonoszok meglakolnak. Bár a történet túlságosan is kiszámítható, azért ez a film így is kellemes kikapcsolódás!

A 3 színházi előadás, amit 2003-ben láttam

Jelmagyarázat

• : Előadások, amelyeket igazán szerettem. Nem vagyok túl válogatós, elég könnyen adom ezt a jelet.
• : Előadások, amelyeket nagyon nem szerettem. Elég toleráns vagyok, úgyhogy ritkán szerepel ez az értékelés.

Dosztojevszkij: Az idióta (Katona József Színház, 2003. május 5.)

Egy történet arról, vajon hogyan megváltoztatja-e az embereket, ha valaki a környezetükben az önzetlenség és a krisztusi szeretet elvei szerint él és cselekszik. Izgalmas kérdés és izgalmas darab, bár (talán mi voltunk túl fáradtak, talán a darab nyúlt túl hosszúra) a vége felé a sok fordulat már inkább gyengítette a mondanivaló erejét, nekünk legalabbis nem mondott túl sokat.

Heinrich Böll: Katarina Blum elvesztett tisztessége (Gárdonyi Géza Színház, 2003. március 28.)

Egerben jártunk nemrég és sikerült egy este a helyi színházba is eljutnunk. Remek előadást csíptünk el! Böll darabja a bulvársajtó hatalmáról és a gazdasági, politikai és médiahatalom összefonódásáról ma Magyarországon is aktuális, bár az azért tény, hogy - szerencsére? - a mi bulvársajtónk nem nagyon avatkozik a nagypolitikába, megmarad a sztárpletykák (legyenek azok valódi csillagok vagy a média csinálmányai) szintjén.

Henrik Ibsen: Nóra (Vígszínház, 2003. január 30.)

Remek darab (na persze, Ibsen) és remek alakítások: nemcsak a címszereplő (és méltán sztárolt) Eszenyi Enikő, hanem például Hegedűs D. Géza is figyelemre méltó.

Mobile telephony in Hungary

GSM penetration:

The cellular phone penetration is about 75% (about 7.614 million subscribers) in October 2003.

Westel

about 3.414 million subscribers in October 2003

Pannon GSM

about 2.550 million subscribers in October 2003

Vodafone

about 1.153 million subscribers in October 2003

Inactive subscriptions in October 2003:

according to Hírközlési Főfelügyelet, about 497,000 SIM cards have not produced any activity in the three previous months

End of NMT service in Hungary: