HÍREK

2001. május

1-je A világ számos városában komoly összecsapások és fosztogatások voltak: Ausztrália, Németország, Nagy-Britannia, Pakisztánban, Törökországban, Dél-Koreában. Kelet- Berlinben engedéllyel vonultak fel a fasiszták, és ezt is megtámadták az autonómok. Zimbabwében a földfoglaló háborús veteránok vonultak fel. Tajvanon a kormány lemondását követelték a tüntetõk. Az indiai Kalkuttában az afganisztáni nõk elnyomása ellen tüntettek.

5-kei hír. A május 1O-kére kitûzött választások miatt fõleg észak és kelet Indiában lázadások törtek ki, fosztogatásokkal és a rendõrséggel való összecsapásban teljesedve ki.

1O-kei hír a belga Sabena repülõgép társaság mûszaki munkásai (22OOO-en) tartottak vadsztrájkot, és elfoglalták a munkahelyüket. mivel megtudták, hogy a magasabb beosztású tisztviselõk kaptak fizetésemelést míg õk nem.

1O-kei hír A németországi Lufthansa légi társaság munkásai 3O%-os fizetésemelésért tartottak 24 órás sztrájkot.

11-kén Zavargások voltak Panamában, amely az 1 héttel azelõtti 66%-os busz-jegyáremelés következtében tõrt ki. A proletárok fosztogattak és fegyveres támadásokat hajtottak végre. "Csak" 67 embert tudtak elfogni, de természetesen a letartóztatások még folytatódnak. A belügyi szóvivõ szerint 89 óta ez volt a legnagyobb lázadás.

12-én Kolumbiában összecsaptak a gerillák és a kormányerõk, miután a bolsevik FARC elrabolt egy polgármestert. Az összecsapások során 21 ember meghalt.

17-én Görögországban a nyugdíjreform miatt a második általános sztrájkot tartották.

17-kei hír. Strasbourgban a Marks and Spencer 4OOO munkása tüntetett a leépítések miatt.

19-én a krími tatárok tartottak felvonulást a rossz életkörülmények és a földkérdés miatt. Egyébként 1944-ben ezen a napon kezdõdtek el köztük az erõszakos sztálini kitelepítések.

25-kén a grúz hadsereg egyik elitalakulatában szolgáló proletárok-katonák lázadtak fel, miután 14 hónapja nem kaptak fizetést, hónapok óta nem ettek húst, nincs cipõjük stb. A katonák állig felfegyverkezve, harckocsikkal, tankokkal elfoglalták a Tbiliszitõl 3O km-re fekvõ Muhrovaninál lévõ katonai bázist. Állítólag a zendülést két tiszt Otanadze és Kriarasvili vezetésével hajtották végre. A két tiszt megadta a programot: államfõ leváltása, új választások. Végül is Sevarnadze államfõ tárgyalt a "vezérekkel", és megegyezet velük. Megígérte, hogy megvizsgálják a helyzetet. Megígérte, hogy nem lesz bántódása a zendülõknek, sõt a zendülést sztrájknak minõsítik, amely a munkát sem gátolta, hisz a katonák nem tették le a fegyvert. Így is bel lehet fogni elégedetlenkedést. Grúziában ettõl függetlenül feszült reménykeltõ e helyzet. 26-án a fõvárosban a függetlenség kikiáltásnak megünneplését ünnepelték, de voltak kemény összecsapások is a rendõrség és a tüntetõ proletárok között.

26-27-ke A Manchesterhez tartozó Oldham városrészben voltak zavargások, amelyet elsõsorban az ázsiai származású proletárok kezdeményeztek, de természetesen (még a média állítása szerint is!) fehérek is részt vettek az eseményekben. A zendülést egy fasiszta provokáció váltotta ki, amibe a zsaruk nem pártatlanul vettek részt. A proletárok elsõsorban boltokat támadtak meg, de a rendõröket sem kímélték. 37 embert letartóztattak.

28-ka 1996. után újra hatalmas méretû katona lázadás zajlott le a Közép-afrikai Köztársaságban, amelyet a média puccskísérletnek próbál beállítani, holott katonák a meg nem kapott bérük miatt lázadtak fel. A lázadás során a katonák több órán keresztül ostromolták Patassé elnök palotáját. A lázadást állítólag a volt elnök Kolinga vezette (már jó pár puccskísérlete volt), de még õ maga is bevallotta, hogy nem akarta az erõszakos eseményeket, és a laktanyákba való visszatérésre szólított fel a lázadás kezdetén. A zendülést végül is nemzetközi erõkkel fojtották el (Líbia és a Kongói Demokratikus Köztársaság hadseregének segítségével, 96-ban a francia hadsereg játszotta ezt a szerepet).