HÍREK

2001. JANUÁR

2-ÁN Egy héttel ezelõtt proletár felkelés volt Nepálban. Ezen a napon a proletárok általános sztrájkot tartottak. A harcok kimenetelérõl több információnk nincs.

HÓNAP ELEJE December óta Lengyelországban az egészségügyben dolgozó proletárok (fõleg ápolók) szrtájkoltak. Hol néhány órán át, hol teljes napon át szüneteltették a munkát. De ez valódi sztrájk volt, nem a Magyarországon megszokott. Felrúgva minden humanizmust ott hagytáka betegeket és számtalan helyen utakat, hídakat, határátkelõket, vasúti síneket torlaszoltak e, elfoglalták az egészségügyi minisztériumot. Sok helyen összecsaptak a rendõrséggel. A sztrájkolók 1OO%- os béremelést követeltek!! Ami a kapitalizmus természetébõl adódóan nem igen teljesíthetõ. Az ilyen mértékû béremelés valójában a tõke értéktöbblettermelését kérdõjelzi meg. Igy hát egészen természetes, hogy szinte minden politikai erõ élesen tiltakozott a proletárok megmozdulésai ellen. Az, hogy teljeskörûen otthagyták a munkát egyenesen felháborította õket.

11-ÉN Észak- Nigériában voltak zavargások. Boltokat fosztottak ki, és több szórakoztató ipari egyéget vertek szét a proletárok. A média elég nevetséges okot adott az eseményeknek,a holdfogyatkozást.

15-16- ÁN Rendszeres tüntetések voltak Oroszország távolkeleti részein. Mivel a mínusz 4O- 5O fokos hidegben nincs fûtés. A proletárok utakat, középületeket (mivel ott természetesen volt fûtés) foglaltak el.

15- ÉN 4 órás sztrájk az olasz légi társaságnál.

15- TÕL A Fülöpszigeteken több napig voltak zavargások. Estrada elnök korrupciós botránya miatt. A proletárok megrohanták a parlamentet is. Az elnök lemondott de a harcok igen sokáig nem csitultak el. A proletárok harcuk során már felismerték, hogy egy ember leváltása nem változtat semmin, és hogy a korrupció ugyanúgy a kapitalizmus része mint a törvények. Ezeket a felismeréseket kell mind szélesebb körben alkalmaznunk.

24-ÉN A franciaországi Lille- ben a tûzoltók sztrájkoltak, és rohamozták meg a helyi közintézményeket. A cél béremelés. A rendõrséget saját fegyverükkel a vízágyúval verték vissza. Élvezetes volt nézni, ahogy a rendõri erõket szétverik.

24- ÉN A kolumbiai San Carlos városát támadták meg a gerillák (FARC). Kolumbiában számtalan gerilla csoport van, a legnagyobb és a legbefogóbb a FARC, de biztos, hogy számtalan valóban kommunista csoport is létezik, és harcol.

25- 29- ÉN Davosban rendezték az újabb burzsuj találkozót. Amelyre természetesen készültek a különbözõ balos szervezetek, és a valóban forradalmi elemek. Ha Davosban nem is voltak nagy harcok, de a feldühödött proletárok azért több svájci nagy várost szétvertek. Harcok voltak Zürichben, Genfben, Bernben stb.. Mindeközben Brazíliában a balos faszfejek és a zöldek ellen anti-globalizációs konferenciát tartottak. Sajnos ezt nem verték szét a proletárok.

27- ÉN Az afrikai Tanzániához tartozó Zanzibár két szigetén zavargások voltak. A proletárok állítólag a választási csalások miatt harcoltak. Fosztogattak és több rendõrt megõltek. a harcok átterjedtek a kontinensre is. A rendõrök bosszúból házakat támadtak meg, ahol a tüntetõk családjait mészárolták le.

HÓNAP VÉGE Január eleje óta újra fegyverben vannak a proletárok. 13- án Wahid elnök Jakartába rendelte a hadsereget, mert félt az erõszakos megmozdulások kiújulásától. 29- én 15 hónap óta a legnagyobb méretü tüntetés zajlott le Jakartában, a proletárok megrohanták a parlamentet. Wahid elnök korruociós botrányba keveredett. A harcok még febrár végén is tartottak az elnök nem mondott le, és a hivatalos rendfenntartó erõkön kívül különbözõ paramilitáris csapatokat is bevont a harcokba. Az ellenzék vezetõje az alelnök Sukarnoputi cinikusan demokratikus változásokat hírdet. Mintha a demokrácia eddig is nem tette volna tönkre a proletárok életét. A harc még folytatódik...

HÓNAP VÉGE Közép- Vietnamban (Gia Lai, Dac Lac tartományok) proletár felkelés tõrt ki. A média, és a különbözõ burzsoá befogó erõk (emberjogi szervezetek) nemzetiségi színezetett akartak adni az eseményeknek. A proletárok középületeket (postahivatalok, telefonközpont) támadtak meg, fosztogatások zajlottak le. A hadsereg és a rendõrség leverte a lázadást. De a rendkívüli állapotot még sokáig fenntartották. A megmozdulást álljtólag az õslakosok kezdeményezték, mivel állítólag a vitnami kormány erõszakkal betelepíti a vietnamiakat ezekre a területkre, és azok elveszik a munkát, kiírtják a dzsungelt, és állítólag gátolják õket vallásuk és egyéb nemzeti jogaik gyakorlásában. ez valójában kamu. A lázadásnak mint mindennek gazdasági okai vannak. A kávé világpiaci árának esésével számos termelõ került válsághelyzetbe, éhezések vannak. Vietnamban évek óta vannak lázadások. Ezeket valahogy meg kell magyaráznia a burzsujoknak. De a proletariátus programja a demokrácia totális tagadása. Ezért mind a magát kommunistának hazudó vietnami kormány mind a nyálas emberjogi szervezeteket egyaránt meg kell támadnia. Harcunk globális, mivel a demokrácia, a kapitalizmus is az.