Tompa Mihály:
Ad ciconiam |
Tompa Mihály:
A gólyához
|
Calescit aer, campus laetior ridet; Rursus ades, ciconia, Et ut fovere possis pullos flavidos, Vetustum nidus reficis. Cito reverte! ne te mendax radius
Relinque campos: in campis sepulchra sunt;
Rogo, demigra - ut melius - domo mea,
Cito reverte! Te exspectat meridies,
Vola! vola! si tu exsules invenies
Multos sepulchro, multos carcere obrui,
Sit sterilis, precari sponsam virginem;
Enarra adhuc haud satis esse - proh pudor! -
Prodi iam fratrem a fratre, patrem a filio:
|
Megenyhült a lég, vídul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár! Az ócska fészket megigazgatod, Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Ne járj a mezõn, temetõ van
ott;
Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Repülj, repülj! és délen
valahol
Sokra sír, sokra vak börtön borul,
A menyasszony meddõségért
eped,
Beszéld el, ah! hogy ... gyalázat
reánk!
Testvért testvér, apát fiú
elad...
|
Fordító: Hegedûs István
Forrás: Dr. Huszti József: Latin
chrestomathia a gimnázium és leánygimnázium
V-VIII. osztálya számára. Szent István
Társulat, Budapest, 1940.
Ha érdekel még több latinra fordított vers és dal, kattints a tartalomra:
Tompa Mihály életrajza az [origo] kvízpartjáról:
Született: 1817. szeptember 28., Rimaszombat
Meghalt: 1868. július 30., Hanva
1845-tõl Pesten jogot hallgatott, majd Miskolcon letette a papi vizsgát, és Bején lett pap, 1851-tõl haláláig Hanván mûködött. Írásaival lelkesen szolgálta a forradalom és a szabadságharc ügyét, de költészetében megszólalt a családi élet örömeinek és gondjainak sokféle változata is. A szabadságharc bukása után eleinte nyíltan fejezte ki a nemzeti fájdalmat: A gólyához, Pusztán, Levél egy kibujdosott barátom után. Késõbb a cenzúra arra késztette, hogy képes beszédben, allegóriákban, rejtett értelmû költeményekben szóljon nemzetéhez: A madár fiaihoz, Télben, Új Simeon, A sebzett szarvas. Élete végéig hirdette a nemzeti függetlenség eszméjét, elutasította a kiegyezést. Szoros barátság fûzte Arany Jánoshoz.
A MEK-en olvasható bõvebb
életrajz, sõt, a költõ egész életmûve
letölthetõ.
Az oldalt Halmos Máté szerkeszti. Ha szeretnéd, hogy valami felkerüljön, írj egy e-mailt!